Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány

Az Alapítvány Alapító okiratának Preambuluma

„…az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy legyen óramutató a nemzet életében; legyen hajnalcsillaga a világosság napjának; legyen a jelennek izzadó munkása, mely a jövendőt előkészíti, legyen élesztő fuvalma a rejtekben csillámló szellemszikrának; legyen őre a jogszerűségnek, reményhorga a szenvedőnek, a bűnnek ostora, a szerény érdem koszorúzója; legyen zászló, mely körül szellemi tábort üssenek, kiket egyenlő elvek vezetnek, kiknek szívökben egyenlő érzelem ég.”
Kossuth Lajos - Pesti Hírlap, 1844. június 30.

Magyarország, valamint vele együtt a visegrádi térség országai, mint már közös történelmük során oly, sokszor ismét korszakalkotó szerepet vállaltak magukra Európában. Az elkövetkező évek, évtizedek döntésein múlik egy olyan közösség kiépítése a Kárpát-medencében és a tágabb értelemben vett visegrádi térségben, mely a keresztény - nemzeti értékeket közösen vallja, örökül kapott identitását megőrzi, a nemzetét érintő sorsfordító kérdésekben együttesen fellép, s értékeinket szem előtt tartva elismerést vív ki magának.

A múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetséget mi magunk építjük, felelősséget viselünk egymásért, ezért a nemzetet szolgáló feladatok támogatása is közös kötelezettségünk. Hisszük, hogy nemzetünk jövője szorosan összefügg közösségünk művelődésével, keresztény kultúránk megőrzésével, így mindennapi tájékozódásunkkal is. A magyar írott és elektronikus sajtónak a közösségi összetartozás erősítésében, a közös jövőnkről szóló gondolkodás megalapozásában elvitathatatlan szerepe és felelőssége van.

Hisszük, hogy a nemzeti, keresztény értékeinket közösen vallva, és a mai kor eszközeivel felvértezve, a jelenlegi és az előttünk álló évtizedek kérdéseire nemzeti alapon önálló válaszokat adhatunk. Ettől a céltól vezéreltetve, feladatunknak tekintjük azon előfeltételek megteremtését, kezdeményezések és megoldások támogatását, mely a nemzetünk jelen és jövő időben való felelős tájékoztatását szolgálja, közép-európai barátainkkal együtt a korszakoltó szerepvállalásunkat elősegíti.

Kuratórium

dr. Szánthó Miklós Kuratórium elnöke
dr. Bajkai István Kuratórium tagja
Hegedűs Zoltán Szabolcs Kuratórium tagja

Az Alapítvány Alapító okiratában szereplő célok

Az Alapítvány célja, hogy a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél az Alaptörvény IX. és XI. cikkeiben foglalt alapvető értékek biztosítása. Így különösen a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása. Ezáltal célunk a magyar írott sajtó megőrzése, valamint olyan strukturális együttműködések kialakítása a média más felületeivel (tv, rádió, online), amelyek hosszútávra biztosítják a hagyományos, nyomtatott magyar sajtó-kultúra megőrzését.  

Cél továbbá azon előfeltételek biztosítása és előteremtése a Kárpát-medencén belül és kívül, amelyek segítik, hogy a média megnövekedett társadalmi felelősségéből fakadó kérdésekre hiteles elméleti és gyakorlati válaszokat adjon (ez érinti a szerepvállalási, a fenntarthatósági, valamint az etikai kérdéseket is). Célja ezen túl, hogy az Alapítvány kutatási, oktatási, tehetséggondozó és más szervezési, közösségszervezői tevékenységével hozzájáruljon a nemzeti értékeken alapuló magyar közbeszéd formálásához, valamint közösségünk következő, nemzeti értékeket valló nemzedékének felneveléséhez.

Közlemények


2019.03.20.

A Media Fundamentum Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapítója 2019. március 18-án hozott határozatával Hegedűs Zoltán Szabolcsot az Alapítvány kuratóriumi tagjának nevezte ki. A Kuratórium új tagja többéves médiatapasztalattal rendelkezik, alapítója és hosszú ideig főszerkesztője volt az új nemzedék lapjának, az UFI-nak, továbbá dolgozott az MTVA Új Média és Teletext Kft-nél.

Az alapító ugyanezen napon, 2019. március 18-án hozott határozatával az Alapítvány eddigi kuratóriumi tagját, dr. Szánthó Miklós Gézát a Kuratórium elnökének nevezte ki.


2019.03.18.

Az alapítványi tulajdonba került gazdasági társaságok esetében számtalan, a költséghatékony és optimalizált működést lehetővé tevő változás indult meg 2019-ben.

A két televíziós társaság tulajdonlásában, működésében, műsorainak tematikai hasonlóságában valamint célközönségében rejlő szinergiák maximális kihasználása érdekében, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának határozata értelmében, az Alapítvány korábban megfogalmazott céljaival összhangban az Alapítvány az alábbi közleményt teszi.

Az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaság és a HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság átalakul, mégpedig olyan formában, hogy az ECHO TV beolvad a HírTV-be. A cégjogi beolvadásra tekintettel a Kuratórium döntést hozott arról, hogy az „ECHO TV” független televíziós társaság műsorszolgáltatása 2019. április 1. napjától megszűnik.

Az ECHO TV meghatározó főbb műsorai a jelzett időpontot követően a HírTV csatornáján lesznek elérhetők. A HírTV értékrendje, profilja változatlan marad, ugyanakkor a beolvadásban rejlő lehetőségeket kihasználva a műsorszolgáltatás színesebb, tartalmasabb, jobb technikai színvonalon megvalósított lesz.


2019.03.07.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján az Alapítvány tulajdonában álló huszonkilenc gazdasági társaság a Polgári Törvénykönyvben szabályozott "elismert vállalatcsoporttá" nyilvánításához szükséges megállapodásokat megkötötte, és intézkedett annak Cégközlönyben való közzétételéről.


2019.02.06.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány küldetéséről és céljáról

Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség

A pánikreakció automatizált válaszokat szül – szól a mondás, és lám-lám, ennek megtestesülését láthattuk az elmúlt hetekben-hónapokban a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, az ún. „jobboldali médiaholding” megalakulására adott hazai ellenzéki és nemzetközi kritikákban. A sejtetések mélyén megbújó „vád” pedig a magyar médiapiac radikális átalakítása-átalakíttatása, holott az, hogy az Alapítvány tulajdonába kerültek eddig is vállaltan jobboldali médiaeszközök, az aktuálisan fennálló közéleti erőviszonyokat valójában nem változtatja meg. Az természetesen tény, hogy a korábbiakhoz képest a magyar nyilvánosság szerkezete általánosságban kiegyensúlyozottabbá vált az elmúlt években. És igen, ennek szimbolikus kifejeződése az a folyamat, ami az Alapítványnak történt felajánlásokban megtestesült. Számos, a konzervatív, nemzeti, keresztény hagyományokat fontosnak tartó sajtóorgánum most már egy nonprofit tulajdonos alatt szerveződik össze, lefedve a klasszikus és modern értelemben vett média majd összes területét a nyomtatott sajtótól kezdve a rádiós és televíziós csatornákon át az online felületekig. Ahogy az amerikai mottó tartja – Wass Albert fordításában: „együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”. Miközben ugyanis a hazai balliberális oldal intellektuális és politikai képessége is folyamatosan gyengült már jóval a 2010-et megelőző évektől fogva, addig a magyar jobboldalnak ellenzéki pozícióból sikerült elkezdenie önmaga építését és megszervezését, ami mára hangsúlyozottan igaz a nyilvánosság szerkezetére is. És ez az önhittségébe és önnön felsőbbrendűségébe beleszédült progresszív megmondóembereknél pánikot és frusztrációt szül. És amikor a szellemi restség és a pozícióvesztésből fakadó frusztráció csókot vált egymással, az kreatív gondolatokhoz még sohasem vezetett – pusztán automatikusan generált mantrákhoz.

Ha fel nem is fogható, valahol persze érthető, hogy ilyen felbolydulás kíséri az Alapítvány felemelkedését. Az említett pánikreakció, frusztráció oka – ahogy általánosságban más esetekben is – az, hogy a széles értelemben vett balliberális politikai szcéna elhitte, mi több, foglyául esett annak az ideológiai bűvészmutatványnak, melyet az elmúlt évtizedekben mesterségesen éppen önmaga zsonglőrködött ki. A XX. század második felére a liberális közízlés, általános világszemlélet ugyanis tagadhatatlanul egyféle véleménymonopóliummá dagadt, e „sikerben” pedig főszerepet játszott az, hogy egyfelől elhitették (és a liberálisok maguk is elhitték): a társadalmi- és közéletre vonatkozó megközelítések akkor „kiegyensúlyozottak”, „függetlenek”, és „objektívek”, ha azok osztják az aktuális liberális fősodort. Másrészt – legfőképpen a populáris kultúra politikán kívüli eszközrendszerével – olyan, célt érő nyelvpolitikai átalakítást hajtottak végre a közbeszédben, melynek „köszönhetően” egy világnézetileg alapvetően liberális kánon vált fősodratúvá, mi több: az origóvá. Ma az tekintendő „semleges”, „elfogulatlan” szemléletmódnak, amely alapvetően liberális alapokon áll. A hagyományos, konzervatív és keresztény értékrendet marginalizálták és a „liberális létformát” prezentálják normálisnak – és aki ezzel szembemegy, az beavatkozik a dolgok „neutrális rendjébe”. Nem arról van tehát szó, mint ahogy oly sokan hirdetik, hogy a posztmodern XXI. század egy eddigieknél tökéletesebb, nyílt, befogadó és minden megközelítést toleráló kor, hanem arról, hogy az első blikkre tetszetősnek tűnő szavak álcája mögött egy ideológiailag velejéig motivált progresszív, balliberális attitűd, taburendszer hirdeti magát „semlegességére” és „normalitására” hivatkozva sérthetetlennek.

Azért fontos átlátnunk és megértenünk ezen, a kortárs „nyugati civilizációra” általánosan jellemző világnézeti klímát, mert az az újságírásra, a sajtópiacra hatványozottan igaz. A dolog úgy áll, hogy a „szakmaiság” jelszava mögé bújva a balliberális körök – a pártpolitikai szcéna, a politikai NGO-k, a „mértékadó” akadémiai szféra – azt hirdetik részrehajlás-mentes, független és „pártok fölött álló” újságírásnak, ami politikai szempontból saját liberális ideológiájuk propagálására szolgál. Saját értékeiket, mint amilyen a multikulturalizmus, a genderideológia, a politikailag korrekt nyelvezet vagy az emberi jogi fundamentalizmus, állítják be „semlegesnek”, egyféle általánosan és univerzálisan tételezett normának, és azt szándékoznak elhitetni a publikummal, hogy onnan számítódik, mi minősül jobboldalinak vagy baloldalinak. Az minősül tehát „független és objektív”, mi több, „oknyomozó” újságírásnak, mely például a migráció jelenségéhez toleranciával, megértéssel közelít és a tudósításokban, képsorokban együttérzést kelt a bevándorlók iránt a olvasókban, nézőkben. Az minősül „jólnevelt sajtóattitűdnek”, ha a cikkek és beszámolók polkorrekt nyelvezetet használnak, őszintétlenséggel elkendőzik a valóságot, csak hogy egyes kiválasztott vagy kreált kisebbségeket, érzékeny csoportokat meg ne sértsenek. Aki vagy amely médiafelület, szerkesztőség ezzel a hangvétellel szembemegy – értsd például: rávilágít a multikulti csődjére vagy nem hajlandó a polkorrekt nyelvezetet használni – az azonnal „elfogult”, „politikailag motivált” újságírásnak minősül. Ahogy a „jogállamiság” kritériumrendszerébe is saját liberális demokráciafelfogásukat értik bele és kérik számon „renitens” államokon, ugyanúgy hasonló mércéket állítanak fel a sajtó- és médiapiac szerkezetével kapcsolatban is. Egy demokrácia, ha nem liberális is egyben, valójában nem is demokrácia – az újságírás pedig, ha nem az aktuális progresszív ortodoxia üzeneteit közvetíti, valójában nem is nevezhető újságírásnak.

A nyelvpolitikai stigmatizáció itt is működik: az őszintétlenségben, álságos jóemberkedésben, valósághajlításban, álhírterjesztésben és dezinformálásban élen járó, „mértékadó, szeriőz” (értsd: liberális) sajtó a jobboldali újságírást és médiafelületeket szántszándékkal igyekszik kirekeszteni a „komolyan vehető zsurnaliszták klubjából”, és propagandistáknak, ideológiai élőpajzsnak nevezi képviselőit, akik „sutba vágják a szakma alapvető szabályait”. De tudják mit? Nevezzék. Ugyanis egy alapvetően téves, őszintétlen, „kettősmércés” szemüvegen át nézik a világot.

Az, hogy Norvégiában, Svédországban vagy Dániában munkásmozgalmi-szakszervezeti vagy nyíltan liberális nonprofit alapítványok birtokolják a skandináv média egy igencsak meghatározó szeletét, hogy a brit Guardian-csoport a legutóbbi évekig is így működött, vagy hogy a híres német Bertelsmann-csoport a mai napig alapítványi háttérrel bír, az természetes, magától értetődő, kifogástalan – ha hasonló célra hoznak létre Magyarországon egy nonprofit médiaalapítványt, az hallatlan és példátlan. Persze. Hát ugye ha egy külföldi multimilliárdos a tőzsdespekulációból összeszedett pénzéből nemzetközi alapítványi hálózatot gründol a „nyílt társadalom” győzelemre vitele és a nemzetállamok elveszejtése céljából, az „filantrópia”. Amikor viszont a hazájuk iránt elkötelezett gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy a nemzeti, konzervatív, keresztény újságírás érdekében és a polgári Magyarország értékeinek továbbörökítése céljából alapítványt hoznak létre, illetve annak felajánlják sajtóorgánumaikat, az „hatalomkoncentráció” meg a „médiapluralizmus megszűnése”. Pedig miért ne cselekedhetnének így? Miért ne lehetne a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a „magyar Bertelsmann”?

A tolerancia bajnokai tehát intoleránsak – mindennel szemben, ami megbontja világértelmezésük tételezett egységességét. Így egy jobboldali médiaalapítvánnyal szemben is, melyet valójában azért támadnak ilyen hevesen, mert az nem liberális. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ugyanis valóban célja, hogy az általa vallott értékek mentén elősegítse a valódi médiaegyensúlyt Magyarországon. Nem az a médiaegyensúly ugyanis, ami a '90-es évek rablóprivatizációja után a hazai sajtópiacon megvalósult – bár sokan ebben környezetben szocializálódtak, és azt hiszik, ez a normális. Pedig nem. És nem is az a médiapluralizmus, ahol a magukat semlegesnek minősítő újságírók a nemzetközi ballib sajtó legközhelyesebb fixa ideáit ültetik át magyar nyelvre arról, hogy milyen acsarkodó európai tendencia a populizmus, meg hogy londoni elemzők is megmondták már, hogy a makromutatók megtévesztőek és a magyar gazdaság hamarosan lejtmenetbe kezd. A jó újságírás nem egyenlő a vágyvezérelt gondolatok bepötyögésével arról, hogy mikor bukik már meg az Orbán-kormány, és nem is azonos világpolitikai események a polkorrekt madárnyelvbe öltöztetett értelmezésével.

A balliberális oldal valójában nem híve a jó újságírásnak és a médiapluralizmusnak, mert csak saját szájszagos leheletét szereti viszontérezni a nyilvánosságban – ellenkező esetben a megfélemlítés és fenyegetés hol burkolt, hol burkolatlan eszközeivel terrorizálja a más véleményen lévőket. A médiapluralizmusnak azonban két oldala van: egy belső és egy külső. A belső (szubjektív) médiapluralizmus igazi sajtószabadságot jelent: azaz azt, hogy egy sajtóterméknek nem kell világnézetileg semlegesnek lennie – sőt, vállalja irányultságát –, de szabadon, ideológiai-nyelvpolitikai kötöttségektől mentesen működhet. A médiapluralizmus külső (objektív) oldalán pedig az értendő, hogy az adott médiapalettán fellelhető sajtótermékek összességükben, „vertikálisan” egy kiegyensúlyozott látképet nyújtanak, ahol nem csak a progresszív kánont osztó, sokszor apolitikusnak beállított felületek vannak jelen, hanem az azzal szemben állók is. A balliberális oldal azonban az irányába lejtő kortárs környezetben nem híve semmiféle médiapluralizmusnak. Most ők mondják, hogy a „a föld ne forogjon, hanem álljon”, hisz a status quo alapvetően számukra kedvez.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, illetve a tulajdonában álló médiaeszközöknek azonban és éppen emiatt a fenti értelmekben vett médiapluralizmus elősegítése a célja: a valódi médiaegyensúly megteremtése – és az ellenkező híresztelésekkel szemben van még mit bőven utolérni”, persze nyilván nem úgy, hogy a jobboldali életmódrovatok átveszik a hasonló liberális felületek polkorrekt agymenéseit. Az eszközök, formák persze fontosak ugyan, de nem keverendőek össze a céllal. A cél márpedig világos: a progresszív gyökerű hírhamisítás, dezinformálás, a politikai korrektség elleni fellépés, a nemzeti-polgári oldal megerősítése, hogy a valódi konzervatív-keresztény gondolat ugyanolyan érvényességgel lehessen jelen a közéletben, mint a balliberális. Az Alapítvány tulajdonában lévő eszközpark pedig e korszaképítő célt fogja szolgálni, a haza üdvére, a köz szolgálatában – és egyesült erővel.

 

Szánthó Miklós
a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kurátora


2018.12.06.

A tegnapi napon (2018.12.05.) Magyarország Kormánya döntött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (az „Alapítvány”) általi, az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaság, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint az OPUS PRESS Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszerzésének nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről.

A Kormány döntése értelmében az Alapítvány többségi tulajdont szerezhet az alábbi médiavállalkozásokban, valamint a hozzájuk tartozó leányvállalatokban az alábbiak szerint:

  • ECHO HUNGÁRIA TV ZRT.
  • Magyar Idők Kiadó Kft.
    • Karc FM Média Kft.
  • New Wave Media Group Kft.
    • Evomedia Kft.
  • OPUS PRESS Zrt.
    • Lapcom Zrt.
      • Juhász Kft.
    • Inform Média Lapkiadó Kft.
      • Szuperinfó Média Kft.
      • Inform Media Press SRL.
    • Mediaworks Hungary Zrt.
      • MediaLOG Zrt.
      • Maraton Lapcsoport-Multivízió Kft.
      • Dunaújvárosi Szuperinfó Kft.
      • DMH Magyarország Lapterjesztő Kft.
      • Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.
    • PRINTIMUS Kft.

2018.11.28.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány („Alapítvány”) ez év őszén többek között azzal a céllal kezdte meg működését, hogy a magyar írott sajtó-kultúra fennmaradását segítse. Meggyőződésünk szerint ez egyszerre szolgálja az olvasók érdekeit és a polgári értékrend képviseletét.

Az Alapítvány építő munkájához sokan jelezték csatlakozási szándékukat. Az elmúlt időszakban beérkezett felajánlásokat, az Alapítvány Kuratóriuma tisztelettel elfogadta, mivel azokat az Alapítvány Alapító Okiratában foglalt célkitűzésekkel összhangban állónak találta.

Az Alapítvány az alábbi médiavállalkozások kizárólagos, illetve többségi részesedésének megszerzésére irányulóan kötött megállapodást a felajánlókkal:

  • Echo Penisola Kft.a Part FM médiaszolgáltatója
  • Gong Rádió Kft.a Gong FM médiaszolgáltatója (81.7%)
  • HírTV Zrt.a HírTV médiaszolgáltatója
  • Hold Reklám Kft.a Retro Rádió médiaszolgáltatója
  • HUNG-ISTER Zrt.film-, video-, televízióműsor-gyártó
  • K4A Lapkiadó Kft.a Figyelő hetilap kiadója
  • Mandiner Press Kft.a mandiner.hu hírportál kiadója
  • Modern Media Group Zrt.,a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu, a 888.hu kiadója
  • NAPFÉNYMÉDIA és MARKETING Kft.,Déli Szó továbbá a szegedma.hu internetes hírportál kiadója
  • Ripost Média Kft.,Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója

A fent bemutatott médiavállalkozásokban melyek tevékenysége a rádiós- és televíziós médiaszolgáltatásra, online tartalomszolgáltatásra és nyomtatott sajtótermékek kiadására terjed ki, és piaci részesedésük 20 százalék alatti, az Alapítvány különböző felajánlások, illetőleg adományok alapján 2018. novemberében tulajdonrészt szerzett. Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos cégbírósági eljárásokat az Alapítvány a héten elindította. A médiavállalkozások jövőbeli működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Kuratórium dr. Liszkay Gábor urat kérte fel.

Az Alapítványhoz újabb felajánlások érkeztek, az OPUS PRESS Zrt., ECHO HUNGARIA TV Zrt., New Wave Media Group Kft. és a Magyar Idők Kft. tulajdonosai felajánlották az érintett médiaszolgáltatókat és tulajdonukban lévő médiumokat az Alapítvány számára. Ezeket a felajánlásokat az Alapítvány örömmel fogadja. Az Alapítvány tulajdonszerzése ezen médiaszolgáltatókban a versenytörvény hatálya alá esik, ezért az érintett cégekkel egyetemben az Alapítvány a mai napon összefonódás bejelentése tárgyában a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul.

Az Alapítvány az alapító okiratának megfelelően nonprofit módon működik. A tulajdonában álló gazdasági társaságok bevételeit az Alapító Okiratban foglalt célok megvalósítására fordítja.