Liszkay Gábor
Kuratórium elnöke
„…az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy legyen óramutató a nemzet életében; legyen hajnalcsillaga a világosság napjának; legyen a jelennek izzadó munkása, mely a jövendőt előkészíti, legyen élesztő fuvalma a rejtekben csillámló szellemszikrának; legyen őre a jogszerűségnek, reményhorga a szenvedőnek, a bűnnek ostora, a szerény érdem koszorúzója; legyen zászló, mely körül szellemi tábort üssenek, kiket egyenlő elvek vezetnek, kiknek szívökben egyenlő érzelem ég.”
Kossuth Lajos - Pesti Hírlap, 1844. június 30.
Magyarország, valamint vele együtt a visegrádi térség országai, mint már közös történelmük során oly, sokszor ismét korszakalkotó szerepet vállaltak magukra Európában. Az elkövetkező évek, évtizedek döntésein múlik egy olyan közösség kiépítése a Kárpát-medencében és a tágabb értelemben vett visegrádi térségben, mely a keresztény - nemzeti értékeket közösen vallja, örökül kapott identitását megőrzi, a nemzetét érintő sorsfordító kérdésekben együttesen fellép, s értékeinket szem előtt tartva elismerést vív ki magának.
A múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetséget mi magunk építjük, felelősséget viselünk egymásért, ezért a nemzetet szolgáló feladatok támogatása is közös kötelezettségünk. Hisszük, hogy nemzetünk jövője szorosan összefügg közösségünk művelődésével, keresztény kultúránk megőrzésével, így mindennapi tájékozódásunkkal is. A magyar írott és elektronikus sajtónak a közösségi összetartozás erősítésében, a közös jövőnkről szóló gondolkodás megalapozásában elvitathatatlan szerepe és felelőssége van.
Hisszük, hogy a nemzeti, keresztény értékeinket közösen vallva, és a mai kor eszközeivel felvértezve, a jelenlegi és az előttünk álló évtizedek kérdéseire nemzeti alapon önálló válaszokat adhatunk. Ettől a céltól vezéreltetve, feladatunknak tekintjük azon előfeltételek megteremtését, kezdeményezések és megoldások támogatását, mely a nemzetünk jelen és jövő időben való felelős tájékoztatását szolgálja, közép-európai barátainkkal együtt a korszakoltó szerepvállalásunkat elősegíti.
Az Alapítvány célja, hogy a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél az Alaptörvény IX. és XI. cikkeiben foglalt alapvető értékek biztosítása. Így különösen a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása. Ezáltal célunk a magyar írott sajtó megőrzése, valamint olyan strukturális együttműködések kialakítása a média más felületeivel (tv, rádió, online), amelyek hosszútávra biztosítják a hagyományos, nyomtatott magyar sajtó-kultúra megőrzését.
Cél továbbá azon előfeltételek biztosítása és előteremtése a Kárpát-medencén belül és kívül, amelyek segítik, hogy a média megnövekedett társadalmi felelősségéből fakadó kérdésekre hiteles elméleti és gyakorlati válaszokat adjon (ez érinti a szerepvállalási, a fenntarthatósági, valamint az etikai kérdéseket is). Célja ezen túl, hogy az Alapítvány kutatási, oktatási, tehetséggondozó és más szervezési, közösségszervezői tevékenységével hozzájáruljon a nemzeti értékeken alapuló magyar közbeszéd formálásához, valamint közösségünk következő, nemzeti értékeket valló nemzedékének felneveléséhez.
"Példát kell mutatni" - a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány is gyászolja Bajkai Istvánt, a kuratórium egykori tagját.
59 év adatott egy páratlanul sokoldalú, csendes szavú muzikális bokszharcosnak, aki korosztályának egyik legkiemelkedőbb jogászaként, döntéseivel, vállalt vezetői feladataival egész életében kizárólag csak a hazáját, a haza üdvét, és az egyetemes magyar nemzet ügyét szolgálta. Egy interjúban mondta az idézett mondatot: "példát kell mutatni." Ő azon közéleti szereplők közé tartozott, aki nem csak mondta ezt, nem csak szélnek eresztette ezeket a divatos szavakat, hanem így is élt: már életében példát mutatott.
Példát mutatott képzettségből: mindig új és új területeken képezte magát. Fejből idézett jogszabályokat és törvényeket, de nem csupán a magyar jogrendszert idézte másodpercek alatt, hanem ismerte az angolszász és a kontinentális jogot is. Szellemének sokszögét bizonyítja, hogy rajongta a klasszikus zenét, de közben értett az iparjogvédelemhez, a szerzői joghoz és a médiajoghoz is. Ebbéli jártassága kiemelkedően segítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának munkáját, melynek alapításától kezdve közel négy éven át volt tagja.
Példát mutatott nekünk a régi bölcsesség erejéből is: csak akkor szólt, ha oka volt rá, és akkor mindig a megfelelő pillanatban, és mindig jó okkal tette. A harsányság szikrája sosem borította lángba személyiségét. Példát mutatott számunkra elkötelezettségből is. Mindig hű maradt a 'fides' latin jelentéseihez: hit, hűség, bizalom, szavahihetőség. Nem utolsósorban mindvégig hű volt önmagához, mert ezzel is példát mutatott: szegény sorból jött, ahol a boksz, Papp Laci testtartása és magatartása volt az egyetlen, az utca szabályainál is erősebb törvény. István innen, ebből a világból hozhatta magával, hogy egész életében egy igazán nagy szívvel élő nagy lélek volt: azzal a példamutatással élt, hogy akkor is ad azoknak, akiknek nincsen, ha soha nem derül ki, hogy az ő keze volt az, amelyik adott. István egész életében nehéz kereszteket cipelt, de ez sokakkal ellentétben csupán arra sarkallta, hogy cselekedeteiben egyszerre tegye a jót és a helyeset. Példát mutatott tehát és továbbra is példát mutat nekünk - nem csupán életében, hanem azon is túl.
A KESMA kuratórium valamennyi tagjának, a Mediaworks vezetőinek, valamennyi kollégának megtiszteltetés volt mellette helyet foglalni a kuratóriumi üléseken. Példája örök: a nagyszerű nemzeti szabadság csak azon a földön terem, ahol virágzik a nemzeti sajtó. Isten nyugosztaljon, István!
A Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány kurátorainak mandátuma augusztus 31-én lejárt. Az alapítói jogok gyakorlója, megköszönve az elmúlt időszak eredményes kurátori munkáját, szeptember 1-i hatállyal kinevezte a következő ciklus kuratóriumi tagjait. A kuratórium elnöke Liszkay Gábor, tagok Szánthó Miklós és Hegedűs Zoltán.
Kálmán Erika a Mediaworks élén
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriuma Kálmán Erikát, jelenlegi vezérigazgató-helyettest nevezte ki a Mediaworks Zrt. új vezérigazgatójává, valamint az igazgatóság elnökévé. Dr. Szabó László, aki a járványhelyzet legnehezebb időszakában is hatékonyan irányította a cégcsoportot, más fontos kormányzati megbízatást kap.
A KESMA kuratóriuma Kálmán Erikát, a Mediaworks lineáris médiáért felelős vezérigazgató-helyettesét 2021. november 15-ei hatállyal nevezte ki a cégcsoport vezetőjévé. Az új vezérigazgató közgazdászként korábban magyar és nemzetközi vállalatoknál is vállalatszervezéssel és szervezetfejlesztéssel foglalkozott felsővezetői pozícióban és közel 10 éve médiapiaci területen dolgozik. Általános tapasztalata mellett kiválóan ismeri magát a Mediaworks-öt: részt vett a cégcsoport korábbi akvizíciós folyamataiban, 2015-től pedig folyamatosan a menedzsment tagja.
A kuratórium megköszöni az eddigi vezérigazgató, dr. Szabó László munkáját, akinek a vezetése alatt felgyorsult a vállalat digitális képességeinek fejlesztése, növekedési pályára álltak meghatározó online médiumai, kiszámíthatóvá váltak a nyomtatott piacon meglővő pozíciói, valamint hatékonyabbá váltak az üzleti folyamatok. Mivel dr. Szabó László más fontos kormányzati megbízatást kap, ezen feladatához a kuratórium sok sikert kíván.
„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriuma 2020. április 15-i hatállyal a Mediaworks Hungary Zrt. vezérigazgatójává, valamint az igazgatóság elnökévé dr. Szabó Lászlót nevezte ki.
Szabó László az elmúlt években Magyarország washingtoni nagyköveteként dolgozott, diplomáciai pályára lépése előtt pedig közel 20 éven keresztül nemzetközi gyógyszeripari cégeknél töltött be vezető pozíciót itthon és külföldön egyaránt. 2010-től a TEVA Magyarország Zrt-t irányította vezérigazgatóként. 2014-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának és miniszterhelyettesének nevezték ki, ezt követte 2017-től nagyköveti munkája az Amerikai Egyesült Államok fővárosában.
Eddigi cégvezetői pályafutása, nemzetközi tapasztalata és számos más szervezetben betöltött korábbi vezető megbízatása teszi alkalmassá a Mediaworks új elnök-vezérigazgatóját arra, hogy Magyarország kiemelkedő médiacsoportját irányítsa, annak jelenleg is meglévő stabil pozícióját tovább erősítse. Munkáját természetesen a kollégák és a kuratórium támogatásával fogja végezni, hiszen "együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség".
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriuma ezúton is szeretné megköszönni dr. Liszkay Gábor elmúlt 30 évben a magyar konzervatív médiáért végzett munkáját, különösképpen kiemelve az utóbbi időszakban a Mediaworks Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatójaként kifejtett tevékenységét. Liszkay Gábornak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a rendszerváltást követő években Magyarországon egyáltalán beszélhettünk polgári, nemzeti elkötelezettségű sajtóról: részese és vezetője azoknak, akik lerakták a jobboldali média alapjait.
Ahogy az Alapítvány Alapító Okirata fogalmaz: "Hisszük, hogy a nemzeti, keresztény értékeinket közösen vallva és a mai kor eszközeivel felvértezve a jelenlegi és az előttünk álló évtizedek kérdéseire nemzeti alapon önálló válaszokat adhatunk". Liszkay Gábor a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként ezen céloktól vezéreltetve korszakalkotó szerepet vállalt abban is, hogy a magyar sajtó- és médiapiac kiegyensúlyozottabb lett, egyúttal az Alapítvány által tulajdonolt sajtótermékek és médiaszolgáltatások minőségi, objektív és értékközpontú tájékoztatást nyújtanak. Irányításával az Alapítványhoz tartozó cégek fúziója sikeresen lezárult, melynek köszönhetően megszilárdult a médiacsoport kiemelkedő hazai pozíciója.
Célunk közös marad, hiszen bárhol is legyünk, dolgozzunk, tudjuk, hogy "együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség".
A Media Fundamentum Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapítója 2019. március 18-án hozott határozatával Hegedűs Zoltán Szabolcsot az Alapítvány kuratóriumi tagjának nevezte ki. A Kuratórium új tagja többéves médiatapasztalattal rendelkezik, alapítója és hosszú ideig főszerkesztője volt az új nemzedék lapjának, az UFI-nak, továbbá dolgozott az MTVA Új Média és Teletext Kft-nél.
Az alapító ugyanezen napon, 2019. március 18-án hozott határozatával az Alapítvány eddigi kuratóriumi tagját, dr. Szánthó Miklós Gézát a Kuratórium elnökének nevezte ki.
Az alapítványi tulajdonba került gazdasági társaságok esetében számtalan, a költséghatékony és optimalizált működést lehetővé tevő változás indult meg 2019-ben.
A két televíziós társaság tulajdonlásában, működésében, műsorainak tematikai hasonlóságában valamint célközönségében rejlő szinergiák maximális kihasználása érdekében, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának határozata értelmében, az Alapítvány korábban megfogalmazott céljaival összhangban az Alapítvány az alábbi közleményt teszi.
Az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaság és a HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság átalakul, mégpedig olyan formában, hogy az ECHO TV beolvad a HírTV-be. A cégjogi beolvadásra tekintettel a Kuratórium döntést hozott arról, hogy az „ECHO TV” független televíziós társaság műsorszolgáltatása 2019. április 1. napjától megszűnik.
Az ECHO TV meghatározó főbb műsorai a jelzett időpontot követően a HírTV csatornáján lesznek elérhetők. A HírTV értékrendje, profilja változatlan marad, ugyanakkor a beolvadásban rejlő lehetőségeket kihasználva a műsorszolgáltatás színesebb, tartalmasabb, jobb technikai színvonalon megvalósított lesz.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján az Alapítvány tulajdonában álló huszonkilenc gazdasági társaság a Polgári Törvénykönyvben szabályozott "elismert vállalatcsoporttá" nyilvánításához szükséges megállapodásokat megkötötte, és intézkedett annak Cégközlönyben való közzétételéről.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány küldetéséről és céljáról
Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség
A pánikreakció automatizált válaszokat szül – szól a mondás, és lám-lám, ennek megtestesülését láthattuk az elmúlt hetekben-hónapokban a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, az ún. „jobboldali médiaholding” megalakulására adott hazai ellenzéki és nemzetközi kritikákban. A sejtetések mélyén megbújó „vád” pedig a magyar médiapiac radikális átalakítása-átalakíttatása, holott az, hogy az Alapítvány tulajdonába kerültek eddig is vállaltan jobboldali médiaeszközök, az aktuálisan fennálló közéleti erőviszonyokat valójában nem változtatja meg. Az természetesen tény, hogy a korábbiakhoz képest a magyar nyilvánosság szerkezete általánosságban kiegyensúlyozottabbá vált az elmúlt években. És igen, ennek szimbolikus kifejeződése az a folyamat, ami az Alapítványnak történt felajánlásokban megtestesült. Számos, a konzervatív, nemzeti, keresztény hagyományokat fontosnak tartó sajtóorgánum most már egy nonprofit tulajdonos alatt szerveződik össze, lefedve a klasszikus és modern értelemben vett média majd összes területét a nyomtatott sajtótól kezdve a rádiós és televíziós csatornákon át az online felületekig. Ahogy az amerikai mottó tartja – Wass Albert fordításában: „együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”. Miközben ugyanis a hazai balliberális oldal intellektuális és politikai képessége is folyamatosan gyengült már jóval a 2010-et megelőző évektől fogva, addig a magyar jobboldalnak ellenzéki pozícióból sikerült elkezdenie önmaga építését és megszervezését, ami mára hangsúlyozottan igaz a nyilvánosság szerkezetére is. És ez az önhittségébe és önnön felsőbbrendűségébe beleszédült progresszív megmondóembereknél pánikot és frusztrációt szül. És amikor a szellemi restség és a pozícióvesztésből fakadó frusztráció csókot vált egymással, az kreatív gondolatokhoz még sohasem vezetett – pusztán automatikusan generált mantrákhoz.
Ha fel nem is fogható, valahol persze érthető, hogy ilyen felbolydulás kíséri az Alapítvány felemelkedését. Az említett pánikreakció, frusztráció oka – ahogy általánosságban más esetekben is – az, hogy a széles értelemben vett balliberális politikai szcéna elhitte, mi több, foglyául esett annak az ideológiai bűvészmutatványnak, melyet az elmúlt évtizedekben mesterségesen éppen önmaga zsonglőrködött ki. A XX. század második felére a liberális közízlés, általános világszemlélet ugyanis tagadhatatlanul egyféle véleménymonopóliummá dagadt, e „sikerben” pedig főszerepet játszott az, hogy egyfelől elhitették (és a liberálisok maguk is elhitték): a társadalmi- és közéletre vonatkozó megközelítések akkor „kiegyensúlyozottak”, „függetlenek”, és „objektívek”, ha azok osztják az aktuális liberális fősodort. Másrészt – legfőképpen a populáris kultúra politikán kívüli eszközrendszerével – olyan, célt érő nyelvpolitikai átalakítást hajtottak végre a közbeszédben, melynek „köszönhetően” egy világnézetileg alapvetően liberális kánon vált fősodratúvá, mi több: az origóvá. Ma az tekintendő „semleges”, „elfogulatlan” szemléletmódnak, amely alapvetően liberális alapokon áll. A hagyományos, konzervatív és keresztény értékrendet marginalizálták és a „liberális létformát” prezentálják normálisnak – és aki ezzel szembemegy, az beavatkozik a dolgok „neutrális rendjébe”. Nem arról van tehát szó, mint ahogy oly sokan hirdetik, hogy a posztmodern XXI. század egy eddigieknél tökéletesebb, nyílt, befogadó és minden megközelítést toleráló kor, hanem arról, hogy az első blikkre tetszetősnek tűnő szavak álcája mögött egy ideológiailag velejéig motivált progresszív, balliberális attitűd, taburendszer hirdeti magát „semlegességére” és „normalitására” hivatkozva sérthetetlennek.
Azért fontos átlátnunk és megértenünk ezen, a kortárs „nyugati civilizációra” általánosan jellemző világnézeti klímát, mert az az újságírásra, a sajtópiacra hatványozottan igaz. A dolog úgy áll, hogy a „szakmaiság” jelszava mögé bújva a balliberális körök – a pártpolitikai szcéna, a politikai NGO-k, a „mértékadó” akadémiai szféra – azt hirdetik részrehajlás-mentes, független és „pártok fölött álló” újságírásnak, ami politikai szempontból saját liberális ideológiájuk propagálására szolgál. Saját értékeiket, mint amilyen a multikulturalizmus, a genderideológia, a politikailag korrekt nyelvezet vagy az emberi jogi fundamentalizmus, állítják be „semlegesnek”, egyféle általánosan és univerzálisan tételezett normának, és azt szándékoznak elhitetni a publikummal, hogy onnan számítódik, mi minősül jobboldalinak vagy baloldalinak. Az minősül tehát „független és objektív”, mi több, „oknyomozó” újságírásnak, mely például a migráció jelenségéhez toleranciával, megértéssel közelít és a tudósításokban, képsorokban együttérzést kelt a bevándorlók iránt a olvasókban, nézőkben. Az minősül „jólnevelt sajtóattitűdnek”, ha a cikkek és beszámolók polkorrekt nyelvezetet használnak, őszintétlenséggel elkendőzik a valóságot, csak hogy egyes kiválasztott vagy kreált kisebbségeket, érzékeny csoportokat meg ne sértsenek. Aki vagy amely médiafelület, szerkesztőség ezzel a hangvétellel szembemegy – értsd például: rávilágít a multikulti csődjére vagy nem hajlandó a polkorrekt nyelvezetet használni – az azonnal „elfogult”, „politikailag motivált” újságírásnak minősül. Ahogy a „jogállamiság” kritériumrendszerébe is saját liberális demokráciafelfogásukat értik bele és kérik számon „renitens” államokon, ugyanúgy hasonló mércéket állítanak fel a sajtó- és médiapiac szerkezetével kapcsolatban is. Egy demokrácia, ha nem liberális is egyben, valójában nem is demokrácia – az újságírás pedig, ha nem az aktuális progresszív ortodoxia üzeneteit közvetíti, valójában nem is nevezhető újságírásnak.
A nyelvpolitikai stigmatizáció itt is működik: az őszintétlenségben, álságos jóemberkedésben, valósághajlításban, álhírterjesztésben és dezinformálásban élen járó, „mértékadó, szeriőz” (értsd: liberális) sajtó a jobboldali újságírást és médiafelületeket szántszándékkal igyekszik kirekeszteni a „komolyan vehető zsurnaliszták klubjából”, és propagandistáknak, ideológiai élőpajzsnak nevezi képviselőit, akik „sutba vágják a szakma alapvető szabályait”. De tudják mit? Nevezzék. Ugyanis egy alapvetően téves, őszintétlen, „kettősmércés” szemüvegen át nézik a világot.
Az, hogy Norvégiában, Svédországban vagy Dániában munkásmozgalmi-szakszervezeti vagy nyíltan liberális nonprofit alapítványok birtokolják a skandináv média egy igencsak meghatározó szeletét, hogy a brit Guardian-csoport a legutóbbi évekig is így működött, vagy hogy a híres német Bertelsmann-csoport a mai napig alapítványi háttérrel bír, az természetes, magától értetődő, kifogástalan – ha hasonló célra hoznak létre Magyarországon egy nonprofit médiaalapítványt, az hallatlan és példátlan. Persze. Hát ugye ha egy külföldi multimilliárdos a tőzsdespekulációból összeszedett pénzéből nemzetközi alapítványi hálózatot gründol a „nyílt társadalom” győzelemre vitele és a nemzetállamok elveszejtése céljából, az „filantrópia”. Amikor viszont a hazájuk iránt elkötelezett gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy a nemzeti, konzervatív, keresztény újságírás érdekében és a polgári Magyarország értékeinek továbbörökítése céljából alapítványt hoznak létre, illetve annak felajánlják sajtóorgánumaikat, az „hatalomkoncentráció” meg a „médiapluralizmus megszűnése”. Pedig miért ne cselekedhetnének így? Miért ne lehetne a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a „magyar Bertelsmann”?
A tolerancia bajnokai tehát intoleránsak – mindennel szemben, ami megbontja világértelmezésük tételezett egységességét. Így egy jobboldali médiaalapítvánnyal szemben is, melyet valójában azért támadnak ilyen hevesen, mert az nem liberális. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ugyanis valóban célja, hogy az általa vallott értékek mentén elősegítse a valódi médiaegyensúlyt Magyarországon. Nem az a médiaegyensúly ugyanis, ami a '90-es évek rablóprivatizációja után a hazai sajtópiacon megvalósult – bár sokan ebben környezetben szocializálódtak, és azt hiszik, ez a normális. Pedig nem. És nem is az a médiapluralizmus, ahol a magukat semlegesnek minősítő újságírók a nemzetközi ballib sajtó legközhelyesebb fixa ideáit ültetik át magyar nyelvre arról, hogy milyen acsarkodó európai tendencia a populizmus, meg hogy londoni elemzők is megmondták már, hogy a makromutatók megtévesztőek és a magyar gazdaság hamarosan lejtmenetbe kezd. A jó újságírás nem egyenlő a vágyvezérelt gondolatok bepötyögésével arról, hogy mikor bukik már meg az Orbán-kormány, és nem is azonos világpolitikai események a polkorrekt madárnyelvbe öltöztetett értelmezésével.
A balliberális oldal valójában nem híve a jó újságírásnak és a médiapluralizmusnak, mert csak saját szájszagos leheletét szereti viszontérezni a nyilvánosságban – ellenkező esetben a megfélemlítés és fenyegetés hol burkolt, hol burkolatlan eszközeivel terrorizálja a más véleményen lévőket. A médiapluralizmusnak azonban két oldala van: egy belső és egy külső. A belső (szubjektív) médiapluralizmus igazi sajtószabadságot jelent: azaz azt, hogy egy sajtóterméknek nem kell világnézetileg semlegesnek lennie – sőt, vállalja irányultságát –, de szabadon, ideológiai-nyelvpolitikai kötöttségektől mentesen működhet. A médiapluralizmus külső (objektív) oldalán pedig az értendő, hogy az adott médiapalettán fellelhető sajtótermékek összességükben, „vertikálisan” egy kiegyensúlyozott látképet nyújtanak, ahol nem csak a progresszív kánont osztó, sokszor apolitikusnak beállított felületek vannak jelen, hanem az azzal szemben állók is. A balliberális oldal azonban az irányába lejtő kortárs környezetben nem híve semmiféle médiapluralizmusnak. Most ők mondják, hogy a „a föld ne forogjon, hanem álljon”, hisz a status quo alapvetően számukra kedvez.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, illetve a tulajdonában álló médiaeszközöknek azonban és éppen emiatt a fenti értelmekben vett médiapluralizmus elősegítése a célja: a valódi médiaegyensúly megteremtése – és az ellenkező híresztelésekkel szemben van még mit bőven utolérni”, persze nyilván nem úgy, hogy a jobboldali életmódrovatok átveszik a hasonló liberális felületek polkorrekt agymenéseit. Az eszközök, formák persze fontosak ugyan, de nem keverendőek össze a céllal. A cél márpedig világos: a progresszív gyökerű hírhamisítás, dezinformálás, a politikai korrektség elleni fellépés, a nemzeti-polgári oldal megerősítése, hogy a valódi konzervatív-keresztény gondolat ugyanolyan érvényességgel lehessen jelen a közéletben, mint a balliberális. Az Alapítvány tulajdonában lévő eszközpark pedig e korszaképítő célt fogja szolgálni, a haza üdvére, a köz szolgálatában – és egyesült erővel.
Szánthó Miklós
a Közép-európai Sajtó és
Média Alapítvány kurátora
A tegnapi napon (2018.12.05.) Magyarország Kormánya döntött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (az „Alapítvány”) általi, az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaság, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint az OPUS PRESS Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszerzésének nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről.
A Kormány döntése értelmében az Alapítvány többségi tulajdont szerezhet az alábbi médiavállalkozásokban, valamint a hozzájuk tartozó leányvállalatokban az alábbiak szerint:
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány („Alapítvány”) ez év őszén többek között azzal a céllal kezdte meg működését, hogy a magyar írott sajtó-kultúra fennmaradását segítse. Meggyőződésünk szerint ez egyszerre szolgálja az olvasók érdekeit és a polgári értékrend képviseletét.
Az Alapítvány építő munkájához sokan jelezték csatlakozási szándékukat. Az elmúlt időszakban beérkezett felajánlásokat, az Alapítvány Kuratóriuma tisztelettel elfogadta, mivel azokat az Alapítvány Alapító Okiratában foglalt célkitűzésekkel összhangban állónak találta.
Az Alapítvány az alábbi médiavállalkozások kizárólagos, illetve többségi részesedésének megszerzésére irányulóan kötött megállapodást a felajánlókkal:
A fent bemutatott médiavállalkozásokban melyek tevékenysége a rádiós- és televíziós médiaszolgáltatásra, online tartalomszolgáltatásra és nyomtatott sajtótermékek kiadására terjed ki, és piaci részesedésük 20 százalék alatti, az Alapítvány különböző felajánlások, illetőleg adományok alapján 2018. novemberében tulajdonrészt szerzett. Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos cégbírósági eljárásokat az Alapítvány a héten elindította. A médiavállalkozások jövőbeli működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Kuratórium dr. Liszkay Gábor urat kérte fel.
Az Alapítványhoz újabb felajánlások érkeztek, az OPUS PRESS Zrt., ECHO HUNGARIA TV Zrt., New Wave Media Group Kft. és a Magyar Idők Kft. tulajdonosai felajánlották az érintett médiaszolgáltatókat és tulajdonukban lévő médiumokat az Alapítvány számára. Ezeket a felajánlásokat az Alapítvány örömmel fogadja. Az Alapítvány tulajdonszerzése ezen médiaszolgáltatókban a versenytörvény hatálya alá esik, ezért az érintett cégekkel egyetemben az Alapítvány a mai napon összefonódás bejelentése tárgyában a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul.
Az Alapítvány az alapító okiratának megfelelően nonprofit módon működik. A tulajdonában álló gazdasági társaságok bevételeit az Alapító Okiratban foglalt célok megvalósítására fordítja.